 |
| Kiadó: Kelly Kiadó Eredeti cím: Touch the Dark |
Pár szó az alaptörténetről:
Cassandra Palmer élete koránt sem
átlagos. Látomásai véletlenszerűen felvillantják neki a múlt vagy a jövő fontos
pillanatait. Emiatt figyel fel rá és rabolja el Tony, a több száz éves vámpír.
Hatalmat akar Cassie látomásaiból – mindent tudni akar üzletfeleiről, pedig azt
még nem is sejti, hogy a szellemek szintén kapcsolatot tudnak teremteni a
lánnyal. Két évvel Tonytól való szökése után Cassandra halálos fenyegetést kap.
Ezzel véget érnek az unalmas hétköznapok, menekülnie kell a vámpírok elől. De
nem csak nevelője üldözi, nyomába erednek más vámpír nagymesterek, hadmágusok,
sötét varázslók és boszorkányok is.
De vajon mit akarnak a fiatal,
ártatlan lánytól? Mi köze mindennek Carcassone várának kínzókamráihoz, ahová
Cassie látomásai újabban vezetnek? Sikerül-e kideríteni, valójában mi történt
pontosan a húsz évvel korábban eltűnt szüleivel?
Véleményem ömlesztve:
Meg kell mondjam véletlenül
került a kezembe 2010-ben, a Kelly Kiadó 1+1-es akciója révén. És azt is beismerem,
hogy csak azért vettem meg, mert nagyon tombolt akkoriban (és bennem is) a „vámpírkorszak”
és minden könyvet megvettem, aminek köze volt hozzá.
Amikor először elkezdtem olvasni
– letettem. Mentségemre legyen mondva, hogy mire belekezdtem a másik sorozatból
– aminek már megvolt a többi része – megjelent az új könyv és inkább azt
olvastam.
Igazából az elején nem nagyon
rajongtam érte, bár meg kell mondjam nem kezdődik valami unalmasan. Viszont
amikor továbbolvastam egyre jobban beszippantott magába. Kalandos történetről
van szó, ahol egy perc megállás csak néha fordul elő (többen ezért is
kritizálják). A szerelemi szál csak a vége felé tűnik fel.
Vannak vámpírjaink, de mellettük
még tündérek, (akiknek a létezésében senki nem hisz), szellemek (akikben meg
aztán pláne nem, gyerekmesének tartják), szatírok, alakváltók, boszorkányok,
mágusok, asztrálutazás.
Ugyebár kiderül, hogy Cassie egy
szibilla (olyan látnok/jósnő, akiből később a Pythia lehet) és többen is az
életét akarják (nevezetesen: Tony, aki felnevelte; és az Ezüst Kör, ami
hadmágusokból áll). Cassie védelmére kineveznek egy Tomas nevű vámpírt, aki
később elviszi a lányt a Szenátus elé, hogy megvédjék. Mircea (Tony mestere)
lesz az, aki a könyv végére közelebbi kapcsolatot szándékozik teremteni
Cassie-vel, hogy így segítse Pythiává válását. És ott van még Pritkin mágus is,
akinek szent meggyőződése, hogy Cassie egy démon és meg kell ölni – persze ezt
vámpír mestereink nem hagyják. Feltűnik még Jimmy (aki egy vérpatkány, és nem
mellesleg Cassie szüleinek gyilkosa), akit Cassie meg akar ölni, de egy értékes
információ morzsát kap – édesapja szelleme nem távozott el.
Ez a kötet az első rész, tehát az
írónő megpróbálta velünk megismertetni ez egyes szereplőket – ezért hosszú
„történelem leckéket” kapunk sokszor. De emellett ott vannak a kalandok, amik
egy kicsit elterelik figyelmünket a sok leíró részről.
Pár szó a főbb szereplőkről:
Cassandra Palmer: Nagyon
erős látó. Egy vámpír nevelte fel, aki teljes mértékben magának akarta Őt.
Sikerült megmenekülnie előle, de a múltja elől nem menekülhetett, bár nem
pontosan az történt amire számított. A Pythia, a természetfeletti lények vezető
látója meghalt, és Cassiet nevezte meg utódjául.
Ez Cassiet olyan hatalommal ruházta fel, amit nem ismer
és nem tud kezelni, és sajnos ezzel együtt járt a rengeteg ellenség is. Csak
hogy ez mind ne legyen elég, kitört a háború a természetfeletti lények között,
és mindenkinek választania kell, ki mellé áll. Cassie most már semmi mást nem
szeretne, csak életben maradni addig, amíg rájön, hogy használhatja helyesen
képességeit, és mit tegyen akkor, ha rájött.
Mircea Basarab: Ő egy
ötszáz éves vámpír (Dracula és Radu bátjya), aki egyben tagja a hihetetlenül
erős vámpír Szenátusnak is, ami fegyelmezi a vérszívókat egész Észak
Amerikában. Igyekszik együtt működni az Ezüst Körrel is, ami a mágikus
lényeknek egy erős csoportja.
A Szenátus jelenleg versenyez a
Pythia hatalmáért az Ezüst Körrel. Cassiet ez elég kellemetlen helyzetbe hozza
(bár ha bele gondolunk, Ő mindig nyakig ül a slamasztikában). Ő, ha lehetne
csak Mirceát szolgálná, bár néha úgy érzi, Mirceát jobban érdekli a hatalma,
mint Ő maga. Máskor nem világos számára Mircea mit is érez.
John Pritkin: egy
hadmágus. A természet feletti rendőrség tagja, aki démon ölésre
specializálódott. A főnökei megbízták azzal, hogy taszítsa le az aktuális
Phytiát a trónról - Aki ugye, mint tudjuk nem más, mint Cassandra Palmer. Nem
akarták, hogy valami ismeretlen nőszemély döntsön a világ dolgairól. Azt
gondolták, hogy egy démonölő bérgyilkosnak nem lehet problémája azzal, hogy
kivégzi Cassiet.
Rosszul gondolták.
Pritkin mostmár csak volt
hadmágus, jelenleg a Pythia testőreként dolgozik, annak ellenére, hogy ezért
senki sem fizet neki egy fillért sem, viszonylag sok stresszel és álmatlan
éjszakával jár, és majdnem mindig megölik. Úgy tűnik a démon gyilkolászást is
pihenteti egy kicsit.
Tomas: Peruban született a
hódítások idején. A fattyú Inti és a Spanyol felkelők vezére gyümölcseként. Az
apa nem maradt elég sokáig ahhoz, hogy megkaphassa az utónevét- vagy akár bármi
mást - de Tomasnak lehetősége nyílik arra, hogy megszerezze a mestere nevét
egyszer. Miután erőszakkal vámpírrá változtatták, és századokon át szolgaként
alkalmazták, nem igazán érzi jól magát a bőrében. Most már semmi másra nem
vágyik, csak arra, hogy a mélységesen gyűlölt mesterét megölje- véglegesen. A
többit majd kitalálja akkor, ha sikerült véghez vinnie a tervét.
Louis-César: Ő egy vámpír
mester. Több évet töltött börtönökben, majd Radu (Mircea öccse) átváltoztatta. Tagja az Európai Szenátusnak, és kiváló
bajvívó.
Cím: Oké, szerintem jó :) Örülök, hogy az angol címet fordították
át és így tényleg biztosan passzol a történethez. És, szerintem találó, hiszen
ez az első kötet és akár még erre is vonatkozhat.
Kedvenc karakter: Mircea (de ez a későbbiekben egy kicsit
változik). Ő az, aki szerintem tényleg nagyon jól el lett találva. Persze
Louis-César is nagyon tetszett a maga francia stílusával és Rafe (Raffaello,
igen, a festő) is, de nekem még mindig inkább a 15. században született román
nemes jön be.
Legkevésbé tetsző karakter: Jimmy, vagy Tony. Ők ketten eléggé
taszítanak, hogy így mondjam.
Ami tetszett: Végre nem egy szokásos szerelmi háromszöges
történetről van szó. Itt elsősorban nem is a szerelemre épülnek a dolgok és
ezért mindenképpen megéri a dolog. Na meg, ha szeretnénk jókedvvel történelmet
„tanulni”, akkor is tök jó.
Ami nem tetszett: Hümm… én most nem tudnék mit mondani. Talán azt a
részt éreztem gyorsnak, amikor Cassie megkapja Agnes (volt Pythia) erejét.
Kiknek ajánlom: Akik szeretik az olyan könyveket, amikben
elsősorban kaland van és nem szerelem. Akik rajonganak a természetfeletti
történetekért. Szeretném azonban felhívni a figyelmet, hogy korhatáros
jeleneteket is tartalmaz, tehát erősidegzetűek és „tapasztaltabbak” előnyben.
Borító: Nekem személy szerint nagyon tetszik. Tetszik a képen
található lány és az is, hogy a
tetoválást is megjelenítették. A „füstök” is tetszenek, amik igazából –
szerintem – a szellemeket akarja jelképezni.
Amivel esetleg összekötném: Nem tudnék ilyet mondani – bá lehet,
hogy csak azért, mert még nem olvastam olyat.
Mások véleménye:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése